Érdekességek az intelligenciákról

Néhány szó az intelligenciáról:

A intelligencia nagyon általános mentális képesség /képességek csoportja/, amely többek közt tartalmazza az érvelés, a tervezés, problémamegoldás, absztrakt gondolkodás, a komplex tételek (ideák) megértését, a gyors tanulás és a tapasztalatból való tanulás képességét. Tehát, nem csupán könyvből szerzett tudás vagy tesztmegoldó felkészültség.
A szakirodalmi források is több megközelítést használnak az intelligencia definiálására. Íme, néhány példa:
Intelligencia = "Értelmi felfogóképesség, ítélőképesség" (Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Bp. 1972. 596. oldal).
Intelligencia = a "potenciális szellemi képességek összessége, a képességek hierarchiája, amelynek segítségével az egyén... szakmai és általános feladatokat old meg." (Balogh Éva: Pszichológiai kislexikon, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., /2000./, 161. oldal)

Az intelligencia típusok:

A kutatók kísérletet tettek az intelligencia bizonyos elemeinek, típusainak meghatározására. Ennek eredményeképpen Howard Gardner hét típust állapítottak meg:

Logikai, matematikai intelligencia (intelligencia a számok és az érvelés terén,
Verbális/nyelvi intelligencia - a szavakban megmutatkozó intelligencia,
Vizuális/térbeli intelligencia - a képekkel való intelligencia,
Testi/kinesztétikus intelligencia - a test és a kezek intelligenciája,
Interperszonális intelligencia - intelligencia a szociális kapcsolatok terén,
Intraperszonális intelligencia - önismereti intelligencia,
Zenei/ritmus intelligencia - intelligencia a hangok, a ritmus, a hangszín világában

A 20. század során az idézett és más típusba sorolási törekvések eredményeként leszűrődött a három alapvető intelligencia típus, amelyet a személyiséget illetően használunk, amelyről a napi gyakorlatban beszélünk.

Az AQ a műveltségi intelligenciát jelenti, vagyis azt mutatja meg, hogy egy-egy műveltségterületen milyen a felkészültségünk. Ennek tartalma sokféle lehet, hisz a közismeret fogalommal jelölt ismereteket és a szakmai felkészültséget egyaránt tartalmazhatja. Rendszerint ezen az 'általános műveltség' (magyar, történelem, matematika, természettudományok stb.) körében birtokoltakat értik, de a műszaki, közgazdasági, jogi stb. /versenyszférában szükséges egyéb/ tartalommal is értelmezhető.

Az IQ az intelligencia mérésének legelterjedtebb fajtája, amely az egyén tudásának bizonyos tevékenység keretében, változó összefüggésekben történő alkalmazását, a gondolkodási, a logikai, a kombinatív képességek működését, a viszonyrendszerek áttekintésére való felkészültséget, a dolgok-tények térben való működésének (stb.) érvényesülését mutatja meg. Az intelligencia hányados (IQ = intelligence quotient - általános intelligencia tényező) egy állandó, stabil, megbízható kognitív /gondolkodási, gondolkodással kapcsolatos/ kapacitást mutat meg.

Az EQ, érzelmi (emocionális) intelligencia az egyén önmagához, más személyekhez, a közösséghez való viszonyát, tevékenységével összefüggő motiváltságát jellemző személyes tényezőket tartalmazza (illetve tárja fel). Ennek a tartalomnak megfelelően a "szociális intelligencia" fogalommal illették ezt a személyiség-tartományt (E. L. Thorndike, 1920.), Dr. Daniel Goleman kutatásai alapján jelenik meg az érzelmi intelligencia megnevezés (1990.). Az érzelmi intelligencia hányados a mutatója EQ (emotional quotient).

Az érzelmi intelligencia fogalma és tartalma

Az érzelmi intelligencia gyakorlati életben jelentkező felhasználása rohamosan terjed, egyre jobban hangsúlyt kap az a megállapítás, hogy a társas érintkezés terén - emberi kapcsolatokban, a vezetői tevékenységben - szükséges önmagunk, mások, csoportok érzelmeinek kezelésére, irányítására.

Az érzelmi intelligencia fogalom először John D. Mayer és Peter Salovey tanulmányaiban jelenik meg 1990-ben, az ő modelljük az érzelmi információk megértését, az érzelmekkel való érvelést tartja a legmeghatározóbb tényezőnek.

Daniel Goleman kutatására hivatkozással arról olvashatunk, hogy az egyén sikerességét, eredményességét, az elvárásnak való megfelelését csupán 20 százalékban határozza meg a magas IQ érték (az ész, a logika, a birtokolt tudás), a munkahelyi, üzleti eredményességet és a sikerességet az érzelmi intelligencia viszont 80 százalékban. Ez az elméleti (elvi) megállapítás mindenképpen elgondolkodtató (15-20 év kutatás alapján). Tényként kell megállapítanunk, hogy az érzelmi intelligencia jelentősen előmozdítja a vezetői munka hatékonyságát, a személyes kapcsolatok minőségét, a magánszféra és munkahely egyensúlyának kialakítását, megőrzését. Tényként fogadhatjuk el, hogy magunk és mások érzelmi indítékainak megismerése/ismerete nagy biztonságot jelent mindennapjainkban.

John D. Mayer és Peter Salovey tanulmányaikban az érzelmi intelligencia négy elemét határozták meg, ezek a következők:

Képesség az érzelmek pontos érzékelésére,
Képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előmozdítására,
Képesség az érzelmek jelentésének megértésére,
Képesség az érzelmek kezelésére.

Úgy fogalmazhatunk, hogy az érzelmi intelligenciát a személyiség megtanulható jellemzőinek sorába illeszkedőnek ítélték. Daniel Goleman (1995) öt elemet fogalmazott meg az érzelmi intelligencia alkotó részeiként:

a/saját érzelmi állapotunk felismerésének és megnevezésének képessége, valamint az érzelmek, gondolatok és tettek közötti kapcsolat megértését;

b/ az érzelmek kezelésének és a felettük való ellenőrzésnek a képességét,
c/ érzelmi állapot tudatos kezelésének a képességét, vagyis az önmotiváló képességet;
d/ mások érzéseinek olvasására, befolyásolására való képességet, érzékenységet mások érzelmi állapotának felismerésére;
e/ kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására való képességet.

Mindez megdöbbentően fontos és lényeges. Az EQ- val szerzett ismeretek segítenek párkapcsolatunkban és a munkahelyi kapcsolatainkban egyaránt:

A tartalmas személyes kapcsolatok
A kevesebb stressz
A jobb karrierlehetőségek
Stabilabb párkapcsolat
Növekvő kreativitás
A hatékonyabb párbeszéd, empatikus hozzáállás
Pozitívabb, magabiztosabb gondolkodás és személyiség
Magabiztos változás és konfliktuskezelés megvalósításában és kialakításában.